Veszélyes Trillek
 

A Rejoined című epizód, amióta csak megkezdte pályafutását a televíziók képernyőjén, meglehetősen vegyes fogadtatást kapott. Mert miközben egy gyönyörű szerelmi történetet dolgoz fel, ezt a lehető legbonyolultabb, legprovokálóbb formában teszi. A két trill szerelmének ábrázolása ürügyén bátran feszegeti a kérdéseket szerelemről, különböző tudatformákról, reinkarnációról, homoszexualitásról, önfeláldozásról és lemondásról. Ám ahhoz, hogy ezekre a kérdéseket akár csak megközelíteni tudjuk, először tisztáznunk kell, hogy kik is azok a trillek, és hogy hogyan is következik természetükből mindaz, ami ebben az epizódban történik.

A trillek a TNG negyedik szezonjának végén, a The Host című epizódban jelentek meg először. (Senkit ne tévesszen meg az, hogy abban egész máshogy néztek ki - attól ez még ugyanaz a faj.) Ez a történet, melyben Beverly Crusher egy trill nagykövetbe szeret bele, különösen fontos vizsgálódásunk szempontjából. Először is azért, mert - főleg első látásra - sok párhuzamot hordoz a Rejoined c. epizóddal, amelyekre később majd visszatérünk. De azért is, mert már ebben az epizódban nagyon sok mindent megtudtunk a trillekről, amelyek később is helytállóak maradtak. Lássunk ezek közül néhányat.

Egy egyesített trill két részből áll, egy humanoid testből és egy parazitából, amely kb. úgy néz ki, mint egy túlméretezett meztelen csiga, és egyébként szimbiótának nevezik. Mivel a parazita hosszabb életű, mint a humanoid hordozó, így teljes élete során egy trill szimbiótának több hordozója lehet. Így lehetővé válik számára, hogy több tapasztalatot szerezzen. Ha a hordozó megsérül, Trillről (ez a bolygójuk neve) rögtön újabb jelölt érkezik, aki aztán szintén élete végéig együtt fog élni a parazitával. Más humanoid fajok csak rövid időre képesek helyettesíteni a trill hordozót. (A Hostból még csak annyit lehetett tudni, hogy Riker testileg nem bírta a szimbiózist, de Dax sokkal kidolgozottabb host-szimbióta kapcsolatát elnézve az is nyilvánvaló, hogy Riker képtelen volt kiegyensúlyozni a szimbióta személyiségét. Riker és Odan kapcsolatában végig Odan a domináns.) Android egyáltalán nem lehet hordozó, mert a parazitának biológiai organizmusra van szüksége ahhoz, hogy tovább éljen. (Kár, mert Datát megnéztem volna Odanként. Jobb lett volna, mint az érzelemchip.) A nemek viszont nem játszanak szerepet egy-egy hordozó kiválasztásánál. A szimbióta aszexuális, vagyis nem nélküli, férfi és női hordozója egyaránt lehet. Minthogy a hordozónak természetszerűleg van neme, az egyesített trill a szimbiózis után általában úgy viselkedik, mint a hordozója. Megnősülhet, férjhez mehet, gyereke születhet, stb. Átszűrődés természetesen létezik, pl Jadzia Dax kétségkívül férfiasabb jelenség, mint a jelölt Jadzia volt, a szimbióta korábbi tapasztalatai miatt. (Dax korábbi hordozói így követték egymást: Leila - nő, Tobin - férfi, Emeny - nő, Audred - nő, Torias - férfi, Joran - férfi, Curzon - férfi) Ha viszont a trill egy olyan személlyel találkozik, akit már előző életében ismert, azzal úgy viselkedik, ahogyan azt előző életében megszokta. Vagyis függetlenül a hordozó nemétől az előző hordozó neme kezd dominálni. Pl: A Host c. epizódban Odan viselkedése Beverlyvel, a Dax c. epizódban Dax viselkedése az özveggyel, általában Dax viselkedése Siskóval, illetve a Rejoined c. epizódban Dax viselkedése Lenarával szemben.

A test, illetve a nemek váltása az a pont, ami a néző számára leglátványosabban összeköti a Host és a Rejoined c. epizódot. Mindkét történetnek van egy olyan szerelmespárja, melynek legalább az egyik tagja testet illetve nemet cserél. A Hostban a változás az epizódon belül játszódik le, Odan először Riker, majd a trill nő testébe kerül, míg a Rejoined-ban ez a folyamat az epizódon kívül, a nézőktől térben és időben távol zajlik le, a nézők csak a végeredménnyel találkoznak. Ez a tény, valamint a homoszexulitással szemben bennünk élő ellenérzés mindkét epizódban arra kényszeríti a nézőket, hogy a szereplőket más szereplőkkel próbálja meg helyettesíteni, hogy lássa Riker, vagy a trill nő helyett Odant, Jadzia helyett a sosem ismert Toriast. (Beverly egyébként ugyanezen a folyamaton megy keresztül a Host c. epizódban, miközben kétségbeesetten próbálja átvinni szerelmét egyik testről a másikra. A trillek számára azonban ez egy cseppet sem jelent problémát, úgy tűnik ők már hozzáedződtek.) Ez a behelyettesítés egébként egy meglehetősen bonyolult pszichológiai folyamatot kíván a nézőktől. El kell nyomniuk magukban mindazokat az érzelmeket, emlékeket, tapasztalatokat, amelyek ahhoz a figurához tartoznak, akit látnak. Állandóan észben tartaniuk egy másik figurához tartozó tapasztalatokat, sztereotípiákat, és folytonosan összevetni a kettőt - meglehetősen fárasztó, ám annál izgalmasabb feladat. Ráadásul remek lehetőséget ad a színészeknek sokoldalú képességeik megmutatására. (Ugyanezen az elven alapszik egyébként a Quantum Leap c. tv-sorozat, a reinkarnációról szóló filmek, valamint a ST epizódok közül azok, amelyben idegen lények költöznek valamely ismert szereplő testébe, pl. TNG - Power Play, Clues, DS9 - Emissary, Ascession.) Ha valakiben nem zajlik le ez a folyamat, az egészen máshogy érzékeli ugyanazt az epizódot, mint egy olyan, akinek sikerült leküzdenie önmagában ezt az ellentmondást. Ekkor születnek azok a vélemények, hogy a Rejoined pl. nem más, mint egy szimpla homoszexuális show. Ami a készítői szándékot illeti: tagadhatatlan, hogy a Rejoined-ban annyit emlegetett „reassociation” (kb. „kapcsolat-újrafelvétel”) akár a homoszexualitás metaforája is lehetne; mindaz, amit arról elmondanak, erre is érthető: hogy a társadalom tabuként kezeli, hogy természetellenesnek tartja, hogy szigorúan tiltja, hogy a szabály megszegőit szankciókkal sújtja. Ezt a metafora-jelleget támasztja alá az is, hogy az epizódban mindenki csak a „reassociation” miatt tartja természetellenesnek Dax és Lenara kapcsolatát, nem azért, mert mindketten nők. Egyéb esetben ez felvetné azt a kérdést: vajon hogy lehet, hogy sem Kirának, sem Juliannak, sem Worfnak, sem Quarknak nem szúr szemet ez az összeállítás? Mivel a homoszexualitás alapjában ellentmond a fajfenntartási ösztönnek (nem születnek belőle utódok), ezért gyakorlatilag minden két nemből felépülő kultúráról elmondhatjuk, hogy fejlettségének egy bizonyos fokán elleneznie kell az azonos neműek kapcsolatát. Most mégis itt van 4 különböző faj, (a trilleken kívül), 4 különböző képviselője, akikről tudjuk, hogy heteroszexuálisok, és mégis egyetlen megjegyzés sem hangzik el. Természetesen lehet, hogy már annyira szabadgondolkozású, liberális mind a négy kultúra, hogy ez nem okoz problémát, bár ezt igen nehéz elhinni mind az igen bigott, vallásos bajoriakról, mind az igen szigorú patriarchális társadalomban élő ferengikről, mind a szintén kötött társadalmú klingonokról. Az emberek pedig...ha visszaemlékszünk a The Hostcímű epizód végén Beverly Crusher arcára, amikor az új hostot várta, és amikor az belépett az ajtón, a lehervadó mosolyra, amiből érezhető, hogy visszalépése a nőnek is szólt, nemcsak az újbóli alakváltásnak, akkor igen erős kétségeink lehetnek ezzel a fajjal szemben is.

Igen, valahol szól a homoszexualitásról is a Rejoined. Képekben, szimbólumokban, kulturáltan, visszafogottan - mindezekkel a jellemzőivel messze kiemelkedik a mostanában elburjánzani látszódó ún. „leszbikus” témájú filmek közül (furcsa módon a homoszexualitás másik formájának ábrázolása változatlanul tabutémának számít. Nem mintha hiányozna.) Azonban a Rejoined c. epizód (és a The Host is) kiemelkedik a szokványos szerelmi történetek közül is, ahová, bármily furcsa is, szintén besorolhatóak, annak ellenére, hogy egy igencsak szokatlan alaphelyzetből indulnak ki. Ez a szokatlan alaphelyzet új perspektívát, eredetiséget visz a szerelem ábrázolásába, amelyet a tv-ben látható egyéb történetek általában nélkülözni szoktak. Ez az eredetiség teszi sokkal hitelesebbé ezeket a sztorikat, még ha hihetőbbé nem is.

Ezzel véget is ért a két epizód hasonlósága, ám a trillek jobb megértéséhez visz minket közelebb az is, ha megnézzük a különbségeket.

Az első máris az epizód nézőpontjának kérdése. A Host-ban Beverly nézőpontja érvényesül, vagyis egy emberé, aki először szembesül a trill világgal. Beverly ismerkedése ezzel a fajjal szorosan együtt jár a nézőével. A Rejoined-ban nem csak az más, hogy a történetet már „belülről”, egy trill szemszögéből figyeljük, hiszen adott esetben mindkét főszereplő trill. Dax azonban helyzetében nem Beverlyhez, hanem Odanhoz hasonló, ő a határozottabb, a férfiasabb, az erősebb karakter kettejük közül, míg Lenara a passzívabb szerepet viszi. Beverlyhez hasonlóan ő az aki az utolsó pillanatban visszaretten, nem bír szembenézni a következményekkel, és aki megszakítja a kapcsolatot. Dax egyébként még abban is hasonlít Odanra, hogy mindkét esetben az ő „haláluk” szakította meg az eredeti kapcsolatot. (Erről egyébként van egy elméletem. Szerintem a Rejoined-ban ez az oka, hogy Dax annyival hamarabb és annyival intenzívebben veti bele magát ebbe a kapcsolatba, mint Lenara. Torias Dax beszállt az űrsiklóba, és amikor legközelebb magához tért, akkor már egy más ember volt, egy más személyiség. (Kissé pszichotikus személyiség ráadásul). Soha többé nem találkozhatott a családjával, nem foglalkozhatott az elmúlt érzésekkel, mert tiltotta a törvény. Nilani másfelől hosszú életet élt özvegyen, volt ideje, hogy feldolgozza magában a traumát, amit a férje elvesztése okozott. Így találkozásukkor Dax azonnal kompenzálni akar, míg Lenara csak akkor engedi el magát, amikor sűrűsödni kezdenek az események.)

Más a két epizód alapkonfliktusa is. A Hostban a probléma az alakváltásnak mint olyannak az elfogadása. Beverly-nek ez problémát okoz, egy idő után nemet is mond a dologra, és megszakítja a kapcsolatot. Ellenkezése a természetéből fakad, problémája tehát belső jellegű. A Rejoined-ban ellenben Dax el tudja fogadni Lenarát, csak éppen nem szabad neki a „reassociation” miatt. Dax problémája tehát külső, pontosabban belső vonakodása is külső hatásra vezethető vissza (felelőssége a szimbióta iránt). A probléma különbsége a többiek magatartásában is tükröződik. Beverlyt támogatják a barátai, Picard, Deanna, míg Dax-et és Lenarát megpróbálják visszahúzni. (Persze kérdés, hogyha Beverlyt tiltották volna Odantól, nem ment-e volna el vele csak azért is.)

Harmadik különbség a „reassociation” kérdése. Ez a kifejezés már többször elhangzott, azonban tisztázni kellene, hogy mit is takar valójában. „Reassociation”-nak, vagyis „kapcsolat-újrafelvételnek” nevezik azt, amikor egy kapcsolat túléli a hordozó halálát. Trilleknél az egyik legsúlyosabb bűn, amit egyesített trill csak elkövethet, büntetése pedig száműzetés, és az, hogy a hordozó halála után a szimbióta nem kaphat új testet. Persze itt rögtön felmerül az a kérdés, hogy akkor vajon Odanra miért nem vonatkozott ez a szabály? (Azon kívül, hogy mert a Host című epizód öt évvel a Rejoined előtt készült.) Erre két lehetőség van: vagy Odan nem törődött a száműzetés veszélyével, és különben is reménykedett, hogy a dolgainak híre nem ér el Trillre, vagy pedig a „reassociation” csak akkor él, ha a kapcsolat mindkét tagja egyesített trill, ahogy pl. Dax és Kahn esetében. Ez végül is logikusnak tűnik, hiszen a humanoid lények esendő teremtmények, rövid életük miatt a kapcsolat még bőven a szimbióta életidején belül magától is megszakad.

A negyedik különbség az előző pontból következik. A „reassociation” hiányától vagy meglététől függően más a szereplők viszonyulása a bennük feltámadó érzelmekre. Egy trillben a megelőző életek kiegyensúlyozott távolságban, a tudat perifériáján helyezkednek el. A trill megtanulja úgy kezelni őket, mintha valami elhalt nagybácsik, vagy nagynénik lennének. „Curzon mindig ezt mondta, Torias azt csinálta, Tobin pedig amúgy viszonyult az élethez” - mondja Dax nem is ritkán. Amikor azonban egy esemény kivált egy elfeledettnek hitt érzelmet, az előző élet hirtelen előtérbe kerül, és a trill szinte azonosul előző hostjával. Rikerben, és a női hordozóban ez így is marad (bár Riker kevésbé jön számításba, mivel az ő személyiségét Odan rendesen elnyomja). Dax-ben és Lenarában azonban az azonosulást egy távolítás követi. Mint például Lenara egyik megjegyzésében: „Idegesített, hogy pilóta voltál. Nilanit idegesítette, hogy pilóta voltál. Az, hogy Torias pilóta volt, idegesítette Nilanit.” Érdekes megfigyelni egyébként, hogy először önmagát távolítja el az előző hordozójától, s csak ezután próbálja ugyanezt lejátszani a másikkal is. A távolítást ebben az esetben nehezíti az, amit egyszer már említettünk, miszerint a trilleknek nem okoz gondot, hogy az alakváltás után felismerjék az „eredeti személyiséget”.

Szándékosan tettem idézőjelbe az „eredeti személyiség” kifejezést. Mert bár szimbióta, hordozó és előző hordozók egységét a DS9 számos epizódban ábrázolta már (Dax, Playing God, Facets), a téma máig némiképpen kidolgozatlan, homályos, már-már a misztikumig. Például: milyen viszony áll fenn Curzon Dax és Jadzia Dax között? Ugyanaz a személy? Vagy két teljesen különböző? Hogy-hogy nem emlékszik Dax arra, hogy Curzon szerelmes volt Jadziába? S most Dax saját magába szerelmes? Ugyanígy: milyen kapcsolat van Torias és Jadzia Dax között? És egyáltalán: ki szerelmes Lenara Kahnba? Csak Dax? Erre utalna Lenara megjegyzése: „egy másik hangot hallok, egy más arcot látok, s ez mégis te vagy”, valamint Sisko viselkedése, amikor a pártatlannak tűnő(?) Jadziához intézi intő szavait: „Akármi történik, felelős vagy a szimbiótáért”. Amikor azonban Jadzia azt mondja Lenarának a vacsoránál: „A vicces az, hogy benned és bennem több közös vonás van, mint Toriasban és Nilaniban valaha is”, az majdnem olyan, mintha Dax elkezdett volna valamit, amit Jadzia folytatni akarna.

De egyáltalán: különválasztható-e a két lény? „Ha sót teszünk a vízbe, egy idő után lehetetlenné válik a két anyag megkülönböztetése” - mondja Tandro a Dax című epizódban, és Sisko kivételesen egyetért vele. Nem létezik tehát csak Dax, vagy csak Jadzia, vagy akár csak Odan, hanem hordozó és szimbióta olyan bonyolult és szoros egysége, amely az ember számára szinte felfoghatatlan. Hogy ezt mégis megértsük, át kell lépnünk egy olyan határon, ahol Beverly még nem mert átlépni. Hogy elszakadjunk a földtől, és hagyjuk magunkat elkalauzolni egy olyan világba, ahol a dolgok egy kicsit másképpen működnek. Igaz, a szerelmesek ott sem lehetnek egymáséi, mi viszont újabb beható ismereteket szerezhetünk a trill szokásokról. És azért ez sem semmi.

Ysu

TREK IS MANIA 1997
Star Trek and related marks are trademarks of Paramount Pictures.
Trek Is Mania, TrekZONE, Fascination are for
the sole use of the Hungarian Star Trek Fan Club.
The Hungarian Star Trek Fan Club is a non-profit fan-organization.